[vissza]

A Titokfejtő-VHK Kör átfogó témaköre

1997 - 2000


A Titokfejtő-VHK-kör egy gondolkodókör, amiben az élet egészét érintő kérdéseket világítjuk meg, a természetes emberi érdeklődés alapján. Olyan szellemi műhelyt indítunk el, amely képes az Éden eszméjét megvilágítani és a gyakorlatban közelebb hozni a mai világhoz. Célunk egy emberibb, eszményibb világ lehetőségeinek feltárása. Előadások és azt ezt követő megbeszélések segítenék az ügy valóra váltását. A VHK-kör célja az emberi értelem kiindulópontjainak módszeres feltárása, a szellem gyújtóerőinek kibontakoztatása, hogy az életet valódi fényében és összefüggéseiben tudjuk megragadni. Az előadások témája:

Mit tehetünk az Éden visszahódításáért?

Miért hozta létre a Természet az emberiséget?

Megfelel-e az emberiség természeti létfeladatának?

Hogyan térhet vissza az ember természeti létfeladatához?

Milyen eszközök állnak az ember rendelkezésére életének értelmessé tételére?

Az értelem kiindulópontjai, belső értékrendszere

A természeti értékrendszer alapértékei

Az emberi elme szabad kibontakoztatásának módjai

A halhatatlan magyar szellem a hazugság világhatalma ellen

A kendőzés nélküli történelem - és világlátás útjai

Korunk szellemi zűrzavarának tisztázási lehetőségei

Az emberiség Aranykorának feltárása

Az Aranykorhoz visszavezető út kutatása


Ahogy betegség esetén a szervezet erőit a helyzet elemzésére és a védekezési lehetőségek kialakítására összpontosítja, ugyanúgy a mai válságos időkben minden emberi lény időt és energiát kell szánjon a helyzet felismerésére, okainak megállapítására, és a gyógyulás biztosítására.

A beszélgetéseket bevezető előadásokat Grandpierre Attila és Grandpierre K. Endre (Titokfejtő G. K. Endre) tartják. Grandpierre Attila csillagász, kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Filozófiai tanulmányai 1983 óta jelennek meg. 1991 óta állandó szerzője a ?Harmadik Szem?-nek, az első magyar New Age magazinnak. Máig - itt és máshol ? 200-nál több ismeretterjesztő tanulmánya jelent meg a csillagászat, a kvantummechanika, a kvantumbiológia és a tudatfilozófia tárgykörében. 1994 óta közvetlen munkatársa Prof. László Ervinnek, a rendszerfilozófia egyik megalapozójának, a világhírű filozófusnak, az UNESCO főigazgatója tudományos tanácsadójának. Felkérésére kidolgozta a tudat matematikai elméletének alapjait a kvantummechanika és az elméleti biológia segítségével. Tanulmánya, a ?Quantum-Vacuum Interactions in the Brain?, László Ervin legújabb könyvének Appendix-ében szerepel, ?The Interconnected Universe. Conceptual Foundations of Transdisciplinary Unified Theory.? (1995, World Scientific). A kollektív tudati erőterek valóságmeghatározó szerepének érvényesüléséről, a mélyebb tudatállapotok természetéről, az Univerzum párhuzamos-hierarchikus szerkezetéről nyert eredményeit ?Peak-Experiences and the Natural Universe? c. filozófiai tanulmányában a World Futures Invited Essay-ként közölte le (World Futures, Vol. 44, p. 1, 1995). 1995 óta tagja a World Futures. A Journal of General Evolution c. nemzetközi, általános evolúcióelmélettel foglalkozó folyóirat Editorial Board-jának. László Ervin nemzetközi kutatócsoportot hozott létre a tudat kvantummechanikai elméletének kutatásában elért eredményei továbbvitelére, elsősorban a kollektív tudat elméleti és kísérleti tanulmányozására. A nemzetközi kutatócsoportnak 23 tagja van, és hét tanácsadója, ezek közül ketten Nobel-díjasok (Karl Pribram és Ilya Prigogine). A kollektív tudatot kutató csoport vezetésével László Ervin Grandpierre Attilát bízta meg. A World Futures különszámában, 1997-ben jelent meg összefoglaló tanulmánya ?The Physics of Collective Consciousness? (A kollektív tudat fizikája) címmel. Emellett a "Noetic Journal. An International Forum on the Cosmology of Cosnciousness" (Az Értelem Folyóirata. Nemzetközi Fórum a Tudat Világfejlődési szerepéről) című amerikai folyóirat szerkesztőségének is tagja. Az Ultimate Reality and Meaning (Végső valóság és értelem) című, a kanadai Torontó egyetemén alapuló tudóstársaság munkájában is részt vesz.

Grandpierre Attila egy etnomágikus zenekarban is tevékenykedik - a Vágtázó Halottkémekben. Bódy Gábor ?A Kutya Éji Dala? c. filmjében - ahol egyik főszereplőként félig-meddig magát alakította - a VHK többször is színre lépett. Lemezeiket egy német és egy vezető amerikai alternatív lemezcég (Alternative Tentacles) adta ki: A Halál Móresre Tanítása (1988), A Világösztön Kiugrasztása (1990), A Semmi Kapuin Dörömbölve (1992), Óriás Tér! (1994), Az Éden Visszahódítása-1(1997), Az Éden Visszahódítása-2 (1998), Naptánc (1999).

Verseskötete, A Mindenség Őrjítő Varázsa, 1995-ben jelent meg, és felkerült az Írók Könyvesboltja nemzetközi sikerlistájának 7. (Népszabadság, 1995. márc. 4), ill. 2. helyére (Magyar Hírlap, 1995. március 11). Új verseskötete: "Emeletes Mesehajó" címmel 2000 májusában jelenik meg.

Grandpierre K. Endre (Titokfejtő G. K. Endre) történetkutató, író, költő. Kidolgozta a történetkutatás logikai-kritikai vizsgálati módszerét. Rendkívüli hatású könyveiből mára több mint 50 jelent meg. Az emberiség eltemetett, közös világkorszaka, a mágikus kor kutatása áll vizsgálatai középpontjában. A magyar történelem kutatásában elért eredményei alapvető jelentőségűek. Így például G. K. Endre nagyhatású tanulmánya (Kortárs, 1979/11) hozta először nyilvánosságra a pogánykori magyar ősgeszta, a Tárih-i-Üngürüsz létét, és ennek következtében láthatott először napvilágot (1981) a több mint ezer éves magyar őskrónika. A Budapest Klub tudatkutató programjának résztvevője. Tanulmányokat írt a kozmikus tudatrendszerek kialakulásáról, fejlődésükről, a bioszferikus tudati erőterekről és az emberiség eltemetett Aranykorának tudományos feltárásáról. Munkásságának köszönhető, hogy az emberiség és a magyarság történelmének egy sor kulcsfontosságú eseménye először került tudományos mélységű megvilágításra.

A VHK-kör munkaterve: az élet, az emberiség fő kérdéseinek megvilágítása. Az élet végső kérdéseinek megválaszolása gyakorlati tetteket is követel tőlünk. A VHK-kör feladata az egyes témakörök az előadók általi és közös megvilágítása után a gyakorlati következtetések levonása és megvalósítása. Mindannyian sajátos élethelyzetben lévén mindannyiunknak saját lehetőségei adódnak az Éden visszahódítására. Ezeket a lehetőségeket kell kimunkálnunk és összehangolnunk.

Mit tehetünk az Éden visszahódításáért?
A VHK célja az élet kiteljesítése, a végtelenség végzetes erejének vonzásában, amely elménket a legmagasabb eszmények felé tágítja, a lélek végtelen szabadsága felé, a csoda közvetlen hatalmában, a Hold, a csillagok, a Nap tündöklésének mély, emberi szerelmében, borzongató, mágikus kiteljesedésében, az élvezet égető örömmámoros szenvedélyének futótüzében. Elmerülni a világ kozmikus sodrásában, a tenger végtelen ragyogásában, a vágtázó ló hátán átélt szabadság korlátlan mámorában. Az életnek fel kell ragyognia a Természetet átható emberi szellem mágikus szőtteséből. A Hold, a csillagok, a Nap a világ húsát teremtő mély, titokzatos csodák gyermekei. Élni kell szilaj, vad, gyújtó szenvedéllyel, amely a csoda erejével hajt a legmagasabb eszmények felé. Életteli életet kell élnünk! Legnagyszerűbb eszményeinkért kell élnünk! Az élet szédítő, emberi távlataiért kell élnünk! Az Éden mindannyiunkban bennünk él. Sejtjeinkben, lelkünk legmélyén érezzük, mit akar a bennünk lappangó Éden. Hajt bennünket az élet lényege, a szilaj, életteli, mámorító életre vágyó érzésvilágok felé. Élni vágyni annyi, mint különbre, jobbra vágyni, nemesebbre, nagyszerűbbre, az eszményire. Eszmények nélkül az ész nem eszmélhet. Az Éden visszahódításához, életünk kiteljesítéséhez mindenekelőtt eszmélnünk, éreznünk és gondolkoznunk kell. Mik az élet alapjai? Mit akar a Természet? Miért hozott létre bennünket? Gyakorlati feladatok: életcélok felsorolása. Gyermekkori és kamaszkori terveink, sors-fordító, sors-érzékelő vágyaink sorravétele. Életfontosságú, életmegvilágító, életfelemelő élményeink tárházának feltérképezése. Eszméink, eszményeink, belső kincseink, erőforrásaink megosztása egymással.

Miért hozta létre a Természet az emberiséget?
A Világegyetem fejlődése során a (látszólag) élettelen és tudattalan létezésből nem vak-véletleneken át, hanem magas szervezőerővel, létrehívta az Életet. Ez a Világegyetem első számú csodája, olyan megnyilvánulása, amely a felszínesen gondolkodó ember számára mindig rejtve marad, de amely a Természet logikájára kíváncsi emberek előtt feltárul. A Természet logikája a felszíni gondolkodásokra, az egy síkon mozgó tudományágak egy-utas gondolkozására merőleges, és lényege szerint megtáltosodást jelent. A Világegyetem második számú csodája a Természet csodája: a tudat kibontakoztatása az élővilágban, az ember megjelenése. A Világegyetem harmadik számú csodája az Ember csodája - lenne, s ez az Ember természeti létfeladata: az élet és a tudat megtáltosítása, kibontakoztatása, kiteljesítése. Az emberiség létfeladata az értelem és emberi érzés kiteljesítése a bennünk élő természeti, elemi erővel (lásd: A Világegyetem akarata. Magyar Nemzet, 1999 december 22). Gyakorlati feladatok: kísérletekkel kimutatható G. K. Endre elméleti vizsgálatai egyik következménye, az, hogy nemcsak az élő rendszerek, hanem az atomok is fogékonyak a környezetükre, tanulékonyak. Radioaktív anyagok megfelelő ritmusú és energiájú lézerrel besugárzásával az elméleti tétel kísérletileg is bizonyítható.

Megfelel-e az emberiség természeti létfeladatának?
A történelem tanúbizonysága az emberiség egyre nagyobb fokú manipulálása, megtévesztése, az értelem elsorvasztása, az érzések és az értelem szembeállítása, belső világunk hamis és bűnös színben feltüntetése (a nyugati civilizáció domináns dogmája szerint az emberi belső világ alantas ösztönök színhelye), az emberi kultúra emberi dimenzióinak (az értelem hatókörének fejlesztése, természeti feladatoknak, ünnepeknek, életnek élő közösségek, a közösségi tisztánlátás, erkölcsi világlátás) elsorvasztása az emberiséget egyre fokozódó mértékben vezeti embertelen, természetellenes pályára. Az emberiség tehát letért természeti létfeladata teljesítése útjáról, és embertelen erők uralma alatt senyvedve elvesztette szellemi látókörét, értelme egykori hordereje a mindennapi apró-cseprő ügyekre sorvadt és nem terjed túl a közvetlen, személyes gyakorlat körén. Érzésvilága legyengült, indulatvilága szalonképtelennek minősül, és ráadásul az értelemellenes misztika béklyóba is veri az értelem mesterségesen leszűkített hatókörén túlra merészkedőket. Az eredmény: az emberi értelem látása szinte megvakult, az emberi érzés, érzékelés, világérzékelés letompult, elsorvadt, megcsonkult, alávettetett.

Hogyan térhet vissza az ember természeti létfeladatához?
A bennünk élő eszmények, ábrándok, legmélyebb, életreszóló, emberi vágyaink kell vezessék életünket. Az eszményi lélek, az eszményi élet érvényre kell jusson.
A legfontosabb eszmények: az élet emberi, különbre, jobbra, igazságra vágyásának érvényre jutása a nyers erő és a társadalom anyagi kényszerei (pénz, állás, anyagi juttatások, hatalmi előnyök, manipuláció) felett.

Az élet alapelvei
életelv: jobbra, különbre, nemesebbre jutni öntörvényűség elve: önmagában való, önmaga általi, saját maga által teremtett megvalósulási szabályok szerinti érvényességre jutás az igazi érvényesség, mert ebben az értelem nem korlátozódik az alapszabályok puszta alkalmazására, hanem saját alapjait és hatókörét is átlátja és teremti játékelv: életen belüli ?kis életek?, életszabályok felállítása, világok építése és átélése az élvezet elve: a felismert szükségszerűségeken túli, a legmagasabb fokú megvalósulásra hajtó vágy, a teljesség vágya, az értelem határainak tágítása az élvezet legfőbb hajtóereje kontraszt-elv: az ellentétes jelentéshordozók egymásmellettisége mindkét fél jelentésmezejét erősíti, és az értelem hatókörét tágítja

Milyen eszközök állnak az ember rendelkezésére életének értelmessé tételére?
Mindenekelőtt a belső megismerő képességek: az értelem, és társai-segítői, a belső érzékelés, másnéven a képzelet: az érzések önszerveződésének logikája és az intuíció, magyarul világérzékelés. Az ember legfőbb segítő erői tehát az érzések és a logika. Az érzések és a logika egymáson alapszanak, egymást kiegészítik, egymás kiindulópontjai, tehát egy egységes szervezőerő, a belső szervezőerő megnyilvánulásai, így felfoghatók úgy, mint a teljes, ép, meg nem csonkított, szét nem választott természetes értelem képességei (ez a mágikus logika). Gyakorlati feladatok: kísérletek végrehajtása a közösségi tudatmezők belső képességeket hatványozó hatásáról. Pszichológiai (problémamegoldás), parapszichológiai (telekinézis) és egyéb kísérletek tervezése és megvalósítása (Paradigma Pont Kutatólaboratórium, Paulinyi Tamás segítségével).

Az értelem kiindulópontjai, belső értékrendszere
Az értelem nem tud ítélni irányadó tényezők, súlyozó értékmérők nélkül. Az értelem belső értékrendszere tehát az egységes természeti értelem legbensőbb magja.

Alanyi és kiteljesedett tökéletesség
Nem pusztán belső adottságaink, egyéni ösztönvilágunk és génvilágunk legmagasabb és legteljesebb életre váltása (ez az alanyi tökéletesség), hanem a lét egyéni határain túlnyúló, a természeti és a kozmikus lét végső teremtő forrásáig elérő életet élni, lét-teremtő világot hívni életünkkel, legemberibb érzésvilágainkkal életre kelteni az Örökkévalóságot, lelkünk legnagyszerűbb, legizzóbb örömközpontjait életünk által örök életbe vinni.

Hogyan térhet vissza az emberiség egésze természeti létfeladatához?
Először is fel kell tárni az emberiség egészének igaz, valósághű történetét, teljes mélységében, különös tekintettel a sorsfordulókra: a mágikus kor létére, a mágikus kor bukására, a hatalom korának megjelenésére, az ősi szkíta, párthus, méd, káldeus birodalmak mélyreható ismeretére, az ősi Trója, ?a világ tüköre? igazi történetének ismeretére, mely a nyugati civilizáció egyik alapjának, a görögök civilizációjának kulcseleme. A nyugati civilizáció másik alaptényezője a kereszténység. Az értelem a legteljesebb mélységben fel kell tárja a görög és a keresztény kultúra közvetlen és végső gyökereit. A materializmus és a kereszténység alap-értékrendszerének értelmi-kritikai vizsgálata elengedhetetlen a nyugati világban teljes életet élni akaró emberek számára. A nyugati civilizáció gyökereinek feltárása, fejlődési tendenciáinak kielemzése, a történelem valós hatótényezőinek ismerete a feltétele a mai társadalmak valóságát meghatározó tényezők ismeretének. Gyakorlati feladatok: a magyar ősi, közösségi ünnepek helyszíni kutatása, zenék, táncok, énekek megismerése. A magyarság őskultúrájának gyűjtése. Az ősi magyar helységnevek helyszíni vizsgálata, a helybéli lakosoktól megtudakolása. Beszélgetések a mai Magyarországon kívül élő magyarokkal, a magyarság eszmeiségéről, jellemző tulajdonságairól, a magyar ősvallásról, a magyarság és az emberiség sorsáról. A magyarság és az emberiség számára fontos könyvek, ismeretek terjesztésének megszervezése (barátok, ismerősök, helyi művelődési házak, baráti körök stb). Gondolkodókörök alakítása országszerte és világszerte. Az emberiség és az élet végső kérdéseinek (lásd a 2000 februári találkozó anyagát a világhálón, www.mediastorm.hu/grandpierre) megoldása és közös cselekvésünk segítségével érvényre juttatása.